A terhesség önkéntes megszakítása évszázadok óta jogi és társadalmi viták, parázs nézeteltérések forrása. Az elmúlt 150 évben Romániában kriminalizált, dekriminalizált és rekriminalizált abortusz kanyargós utat járt be a tudatunkban és a törvényeinkben. A legsúlyosabb örökség ezen a téren a korai Ceaușescu-korszakból származik, amikor a kommunista állam demográfiai politikája 1966 őszén a kérésre történő művi terhességmegszakítás betiltásához vezetett. A nők teste és döntései feletti uralmat elbitorló ceauşizmusnak több mint 10 000 nő esett áldozatául, akik a rendelet következtében vesztették életüket. Ez az optimista statisztika. A pesszimista szerint az áldozatok száma közel 20 000-re tehető.
A terhesség önkéntes megszakítása évszázadok óta jogi és társadalmi viták, parázs nézeteltérések forrása. Az elmúlt 150 évben Romániában kriminalizált, dekriminalizált és rekriminalizált abortusz kanyargós utat járt be a tudatunkban és a törvényeinkben. A legsúlyosabb örökség ezen a téren a korai Ceaușescu-korszakból származik, amikor a kommunista állam demográfiai politikája 1966 őszén a kérésre történő művi terhességmegszakítás betiltásához vezetett. A nők teste és döntései feletti uralmat elbitorló ceauşizmusnak több mint 10 000 nő esett áldozatául, akik a rendelet következtében vesztették életüket. Ez az optimista statisztika. A pesszimista szerint az áldozatok száma közel 20 000-re tehető.
Mihai Matei visszaemlékezett arra, hogy édesanyja is az áldozatok között lehetett volna. Ezért úgy döntött, hogy támogat egy olyan projektet, amely azoknak a történetét meséli el, akiket egy önkényes politikai döntés következményei mélyen megsebeztek. Mert az abortusztilalom még mindig az a múlt, amely nem akar elmúlni – és amely bármikor átfordulhat jövőbe. A Dekrét-napló elkezdte összegyűjteni azoknak a történeteit, akik átélték a fájdalmat és a félelmet, amit azok okoztak, akik a női testet köztulajdonná, munkaerő-sokszorozó géppé tették. Kezdetben Alina Calistru irányítása alatt, Cristina Foarfă, Maria Cîrstea, Adrian Cîțu és Liviei Jelea segítségével gyűltek az anyák, a gyermekek és mindazok történetei, akik segítettek nekik életben maradni.
Mihai Matei visszaemlékezett arra, hogy édesanyja is az áldozatok között lehetett volna. Ezért úgy döntött, hogy támogat egy olyan projektet, amely azoknak a történetét meséli el, akiket egy önkényes politikai döntés következményei mélyen megsebeztek. Mert az abortusztilalom még mindig az a múlt, amely nem akar elmúlni – és amely bármikor átfordulhat jövőbe. A Dekrét-napló elkezdte összegyűjteni azoknak a történeteit, akik átélték a fájdalmat és a félelmet, amit azok okoztak, akik a női testet köztulajdonná, munkaerő-sokszorozó géppé tették. Kezdetben Alina Calistru irányítása alatt, Cristina Foarfă, Maria Cîrstea, Adrian Cîțu és Liviei Jelea segítségével gyűltek az anyák, a gyermekek és mindazok történetei, akik segítettek nekik életben maradni.
Annak ellenére, hogy a múlt század második felében több tucatnyi országban enyhítették a kérésre történő terhességmegszakítás jogi kereteit, és a romániai kórházakban is több millió abortuszt hajtottak végre kérésre, a törvény által, illetve politikai, orvosi vagy vallási kezdeményezésre korlátozott abortusz ma sem a múlté, sőt bármikor a jövőnkké válhat. Európa még mindig az a kontinens, ahol heves viták folynak az abortusz betiltásáról, és Romániában még mindig vannak olyan politikusok, akik meggyőződéssel támogatják ezt az intézkedést. A jogi besorolás kérdésén túlmenően a kérésre történő művi terhességmegszakítás az orvosi ellátásról, a fogamzásgátláshoz való hozzáférésről és a vallási nézetekről folytatott vitákat von maga után. Nem sok olyan közérdeklődésre számot tartó téma van, amely ilyen sokrétű, és ennyi változatos jelentést hordoz.
Annak ellenére, hogy a múlt század második felében több tucatnyi országban enyhítették a kérésre történő terhességmegszakítás jogi kereteit, és a romániai kórházakban is több millió abortuszt hajtottak végre kérésre, a törvény által, illetve politikai, orvosi vagy vallási kezdeményezésre korlátozott abortusz ma sem a múlté, sőt bármikor a jövőnkké válhat. Európa még mindig az a kontinens, ahol heves viták folynak az abortusz betiltásáról, és Romániában még mindig vannak olyan politikusok, akik meggyőződéssel támogatják ezt az intézkedést. A jogi besorolás kérdésén túlmenően a kérésre történő művi terhességmegszakítás az orvosi ellátásról, a fogamzásgátláshoz való hozzáférésről és a vallási nézetekről folytatott vitákat von maga után. Nem sok olyan közérdeklődésre számot tartó téma van, amely ilyen sokrétű, és ennyi változatos jelentést hordoz.
A Dekrét-napló rendhagyó formában, a tényfeltáró újságírás eszközeivel kíván hozzájárulni a jobb rálátásra irányuló nyilvános cselekvéshez. Többet szeretnénk tudni, és jobban akarjuk érteni a tegnapot, a mát és főleg a holnapot.. Erről szólnak Diana Oncioiu és Vlad Stoicescu (Dela0.ro), Diana Meseșan (Libertatea) és Octavian Coman (szabadúszó) tényfeltáró újságírói erőfeszítései, amelyek a Független Újságírásért Központ (Centrul pentru Jurnalism Independent) keretében zajlottak, az Essensys Software támogatásával.
Külön köszönet Eugen Erhan grafikusnak a projekt grafikai arculatáért, valamint Valentin Santarosának és Andrea Tatarunak, akik kreativitásukkal és programozói tudásukkal támogatták. És köszönet Neked is, aki olvasod az itt leírtakat, és úgy döntesz, hogy támogatod a szabadságot.
*A fotók és a videók forrásai: Vlad Stoicescu, TVR1, IMAGO ROMANIAE