„Holtvágányra toltak”

A 90-es években a román állam létrehozta a fogamzásgátlási szolgáltatásokra szakosodott orvosok kiterjedt hálózatát. Ezeknek a szakorvosoknak a többsége ma nyugdíj előtt áll, a családtervezési rendelők száma drasztikusan csökkent, a rendelkezésükre álló pénzügyi források elpárologtak – és Románia az európai rangsor végén áll a modern fogamzásgátlók használatának elterjedtségét tekintve. | Fénykép: Octavian Coman

A bukaresti Panait Sîrbu Kórház családtervezési központját 1990-ben hozták létre. „Ez az első ilyen jellegű rendelő volt az országban” – áll a honlapjukon is.

Megpróbáltunk tőlük időpontot kérni. De azt mondták, hogy a családtervezéssel foglalkozó orvos idős, és a járvány miatt csak online konzultációt tart. Ehhez a Bukaresti Kórházak és Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóságának elektronikus alkalmazását ajánlották, amin keresztül a kért konzultációt el lehetne végezni.

Az online app nem működik.

Visszatelefonáltunk a kórházba, hogy egy másik családtervezési szakorvostól kérjünk konzultációt, aki személyesen tudna fogadni. Elmagyarázták nekünk, hogy ez nem lehetséges, mert nincs ki helyettesítse az idős orvost. Vele meg csak online lehet kapcsolatba lépni – egy appon keresztül, ami nem működik.

Hát ez a helyzet Románia „első családtervezési rendelőjében”.

Több más bukaresti telefonos próbálkozásunk ugyanilyen gyorsan végződött: nem vették fel – vagy csak a recepciós zavart hallgatása volt a válasz, amikor arra kértük, hogy kapcsolják a családtervezési rendelőt. A Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórház recepciósa lepődött meg a legjobban. Naivan kérdezte a kollégáját: „Van nálunk családtervezési rendelő?”. „Igen!” De hiába kapcsolt, mert a rendelőben senki sem vette fel. Elméletben létezik. A gyakorlatban egy üres iroda lehet, ahol a telefon hosszan, válasz nélkül kicsöng.

Riportunk rámutat, hogy a 30 évvel ezelőtt felépített romániai családtervezési rendszer ma csendben roskadozik. A fogamzásgátlási szolgáltatások biztosítása mostanra csak papíron létező kívánalom – ami persze nem marad társadalmi következmények nélkül. A koronavírus-járvány adta meg a kegyelemdöfést annak is, ami még élt belőle. Ami maradt belőle: a személyzet az oltáskampányban és járványügyi felmérésekben segít itt-ott.

A hatóságok érdektelensége akkora, hogy az Egészségügyi Minisztérium elsőre nem is tudott számunkra statisztikát szolgáltatni a még működő családtervezési klinikák számáról. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (CNAS) küldtek tovább. Tőlük azt tudtuk meg, hogy jelenleg (2021) az egész országból mindössze 9 családtervezési rendelővel és 15 szakorvossal van szerződésük.

Ez a szám azonban mégiscsak alacsonyabb, mint a ténylegesen, de a biztosítóval kötött szerződés nélkül működő családtervezési rendelőké. A megyei egészségügyi igazgatóságoktól kapott válaszokból és az orvosokkal folytatott megbeszélésekből úgy tűnik, hogy ezek többségét az Egészségügyi Minisztériumtól kapott bérátutalásokból vagy közvetlenül azon kórházak költségvetéséből finanszírozzák, amelyekben még egyáltalán működnek.

Az Egészségügyi Minisztériumhoz intézett újabb megkeresésre azt a választ kaptuk, hogy 2020-ban 117 családtervezési klinika működött.

Hogy a rendszerszintű elhanyagolás képe még világosabb legyen: az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) 2020-as statisztikái szerint országszerte 122 családtervezési klinika működött – miután az 1990-es években a számuk valahol 210 és 240 között volt (a romániai családtervezési program elindításában közreműködők adatai szerint).

Három évtized alatt a fogamzásgátlási szolgáltatásokra szakosodott központok száma megfeleződött – míg a fogamzásgátlás iránti becsült igény folyamatosan nőtt.

A családtervezési rendelőket „A szex vagy a gólya” (Sexul vs Barza) nevű, a reproduktív és szexuális egészségügyi szolgáltatások biztosításáért küzdő civil szervezet is összeszámolta. Az önkénteseik által gyűjtött adatok alapján 2020-ban 119 volt országszerte. Íme a megyékre lebontott számok.

Ennek a civil szervezetnek az adatbázisa országszerte az egyetlen olyan információs erőforrás, amely segít rátalálni ezekre a rendelőkre. Egyébként a román állam szemmel láthatóan lemondott arról a gondolatról, hogy a fogamzásgátlási szolgáltatásokhoz való hozzáférést bővíteni kellene.

A kommunista rendszer bukása és a kívánságra végzett abortusz legalizálása után a terhességmegszakítások száma hatalmasat ugrott. 1990-ben csaknem 1 millió abortuszt végeztek.

Közvetlenül a forradalom után a fogamzásgátló módszerek sok román számára még mindig ismeretlenek vagy hozzáférhetetlenek voltak. Az újjászületett demokrácia hajnalán a családtervezés Romániában nagyrészt kürettálással folyt.

Még az orvosok képzése is gyenge volt a fogamzásgátlási szolgáltatások terén. Iuliana Balteș doktornő a 80-as években végezte el az orvosit. Emlékei alapján „az egyetemen sokat beszéltünk a fogamzásról, de a fogamzásgátlásról soha. (…) Tabu volt.”

Fénykép: Octavian Coman

Aztán a 90-es években a román kormány az egészségügyi korszerűsítési tervhez kért hitelt a Világbanktól. Balteș doktornő elmondása szerint – akiből később tréner is lett – a pénzt a nemzeti családtervezési program elindítására is adták.

A kérésre történő művi terhességmegszakítások tekintetében Európában az élen jártunk – emlékezik vissza Carmen Suraianu, a Fogamzásgátlási és Szexuális Nevelési Társaság (SECS) igazgatója is. Az általa vezetett szervezet 1990-ben jött létre a Nemzetközi Családtervezési Szövetség segítségével.

1993-ben kezdődött meg az orvosok képzése a családtervezés terén, amihez a SECS is támogatást nyújtott. A továbbképzéseken általában családorvosok vettek részt.

Ennek az új szakterületnek a célkitűzései között nemcsak az abortuszok számának csökkentése szerepelt, hanem az anyahalandóság és a szexuális úton terjedő betegségek előfordulásának csökkentése is.

Az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) pénzügyi támogatásával több mint 5000 családorvost és ápolót képeztek ki családtervezési kérdésekben, arra is gondolva, hogy ezek az egészségügyi dolgozók közelebb állnak a vidéki közösségekhez.

Iuliana Balteș doktornő és Carmen Suraianu, a SECS igazgatójának becslése szerint Románia Európai Unióhoz való csatlakozása előtt mintegy 200-240 családtervezési rendelőt hoztak létre, nagyrészt városon.

A 2007-es EU-csatlakozással az USAID abbahagyta a romániai családtervezési projektek támogatását. „Az Egészségügyi Minisztériumnak kellett volna folytatnia. De sajnos a program elindult lefelé a lejtőn, ahelyett, hogy felfelé haladt volna” – fejti ki Iuliana Balteș.

Az összes orvos szerint, akivel beszéltünk, az embereket elsősorban az ingyenesen vagy nagyon alacsony áron elérhetővé tett fogamzásgátlók vonzották ezekbe a rendelőkbe.

Az évek során az óvszerek, a fogamzásgátló tabletták és más fogamzásgátlók a különféle egyesületek adományaként, a kórházak vagy helyi hatóságok beszerzése révén, és nem utolsósorban az Egészségügyi Minisztérium készleteiből jutottak el a családtervezési rendelőkhöz.

Az egyik módja annak, ahogyan ezeket az Egészségügyi Minisztérium biztosíthatta volna, a Női Egészségügyi Alprogram lett volna.

Elméletileg ez lehetővé teszi a nőgyógyászok, háziorvosok és családtervezési rendelők szakemberei számára, hogy a népesség széles körének fogamzásgátlókat biztosítsanak, így többek között a munkanélkülieknek, diákoknak és egyetemi hallgatóknak, szociális segélyezetteknek, vidéki nőknek és azoknak, akik abortuszt végeztettek, valamint más jövedelemmel nem rendelkező személyeknek, önbevallásos alapon.

Az Egészségügyi Minisztériumtól ezen állami fogamzásgátló szolgálatok működéséről is kértünk néhány adatot. Az illetékes hatóság válaszából kiderül, hogy 2013 és 2021 között csak 2016-ban és 2017-ben különítettek el költségvetési forrásokat – először 650 000 RON-t (kb. 130 000 EUR-t), majd 144 000 RON-t (kevesebb mint 30 000 EUR-t) – „a nem kívánt terhességek megelőzésére a családtervezési szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelésével”.

A pénzt mindkét esetben „a szülőképes korú lakosság reproduktív viselkedéséről szóló, országosan reprezentatív felmérés elvégzésére” adták.

A többi évben a kormány nem különített el pénzt erre a területre. Az Egészségügyi Minisztérium statisztikai nyilvántartása szerint az összeg minden egyes évben: nulla lej.

2013 és 2017 között az Egészségügyi Minisztériumban még léteztek fogamzásgátló készletek, de ezek a korábbi években tartott beszerzésekből származtak.

Fénykép: az Egészségügyi Minisztériumtól kapott hivatalos válasz

A szakorvosok szerint a bukaresti döntések hatása azonnal megérződött.

Irina Frunză a romániai családtervezés úttörői közé tartozik. A szakterületen még 90-es évek legelején kiképzett orvosnemzedék tagja. Bákóban, a szülészeti klinikán van a praxisa.

Elmondása szerint azok, akik az évek során tanácsért fordultak hozzá, „valami kézzelfoghatót is akartak azonkívül, hogy elmagyarázod nekik, mit hogyan kell, meg hogy mi a helyes”. Emlékei szerint 2016-ban kapta az utolsó ingyenes adagot a fogamzásgátlókból.

„Ahogy kifogytunk az adnivalóból, a rendelőt felkeresők száma drasztikusan csökkent.”

Frunză doktor bizonyítékként fel is olvas nekünk a nyilvántartásából. 2009-ben 14 000 konzultációt tartott. 2019-ben már csupán 7000-et. Majd a világjárvány ezt a számot is megfelezte.

A bákói orvos elmondása szerint régebben volt egy kis forgótőke alapja is, amiből fogamzásgátlókat tudott vásárolni. Olcsóbban adta őket, mint a gyógyszertárak, azoknak, akik tanácsadásra jöttek. A bevételt aztán újabb adag fogamzásgátló megvásárlására használta fel. 

Az ingyenesség hiányában Camelia Petre is – aki a nagyszebeni megyei kórház Reproduktív Egészségügyi Központját vezeti – az intézmény forgótőke alapjából vásárol fogamzásgátlót. A nagyon alacsony árak ellenére a családtervezési szolgáltatásokat igénylők közül sokaknak még ennyi pénzük sincs. Egy fóliányi fogamzásgátlóért öt és hét lej közötti árat kérnek Camelia Petre rendelőjében.

A szebeni doktornő elmondása szerint olyan napjai is vannak, amikor legfeljebb két konzultációt tart. Ha sikerül egy fóliát eladnia három hónap alatt, „az már soknak számít”.

Iuliana Balteș doktornő jelenleg Bukarest 1. kerületében dolgozik egy családtervezési központban, de pályafutását egy urziceni-i rendelőben kezdte. Elmondása szerint régebben havonta 3000 fólia fogamzásgátlót is (ingyenesen) szétosztott a hozzá fordulóknak, sőt néhány tucat injekciós fogamzásgátlót is beadott. Urziceni-ben különösen a falusi asszonyok közül folyamodtak hozzá nagyon sokan, hogy ezáltal megszerezzék „a termékenységük feletti ellenőrzést”.

„Voltak pácienseim, akiket a nemi életük kezdetétől a menopauzáig kísértem végig terhességmegszakítás nélkül” – meséli Iuliana Balteș. Emlékszik, hogy amikor ingyenes fogamzásgátlót kapott, több páciens állt az ajtaja előtt, mint a nőgyógyászoknál, akikhez abortuszért mehettek.

Ingyenes fogamzásgátlót most is tud adni a bukaresti rendelőből, ahol 2008 óta dolgozik – de csak a kerületi lakóknak, mivel ezeket az önkormányzat szerezte be. De Balteș doktornőnek amúgy se marad erre túl sok ideje, mivel vezetői pozíciót is betölt az egészségügyi létesítménynél, amelyhez tartozik, sőt a koronavírus elleni oltáskampányban is szerepet vállalt.

Az Egészségügyi Minisztérium azt közölte velünk, hogy 2020-ban országszerte már csak két klinika biztosított ingyenes fogamzásgátlót.

Tulit-Incze Ágnes pszichológusként dolgozik egy csíkszeredai családtervezési rendelőnél, amely utoljára 2014-ben tudott ingyenes fogamzásgátlót biztosítani. Azóta csökkent azoknak a száma is, akik a rendelőhöz fordulnak. Ő is úgy véli, hogy az ingyenes szolgáltatások kulcsfontosságúak, mert ezekhez lehet „hozzácsomagolni” a szaktanácsot, ami „rengeteget számít a páciens számára”.

A kutatásunk során azt is meg próbáltuk tudni az Egészségügyi Minisztériumtól, hogy miért nem különítettek el pénzt fogamzásgátlók vásárlására a női egészségügyi alprogram keretében, hogy egyes lakossági csoportoknak ingyen adhassák, de nem kaptunk egyértelmű választ.

A levelezésünkből úgy tűnik, ennek egyik oka az, hogy nem írtak ki pályázatot ezekre a fogamzásgátlókra. De miért? Egy műszaki szabvánnyal van a gond: hiányzik a fogamzásgátlókra vonatkozó egészségügyi technológiaértékelés (HTA), ami egy kockázat-haszon és költséghatékonysági elemzés az orvostechnikai eszközök és gyógyszerek esetében.

Irina Mateescu nemrég tanácsosi állást töltött be az Egészségügyi Minisztériumban. Előbb Vlad Voiculescu egyik tiszteletbeli tanácsadója volt, majd Andra Migiu államtitkár alatt dolgozott, Ioana Mihăilă minisztersége idején.

Fénykép: Bogdan Dincă

Magyarázata szerint a HTA egy összetett folyamat, és csak a HTA-val rendelkező gyógyszerek kerülhetnek be a minisztérium által támogatott nemzeti programokba.

Rámutat azonban, hogy vannak még olyan gyógyszerek a piacon, amelyek sürgősséginek minősülnek, és amelyeket ezért technológiaértékelés nélkül is elfogadtak. Személyesen is foglalkoztatja a családtervezés témaköre, hiszen egyben szülésznő is, de azt mondja, hogy a minisztériumi tisztviselők részéről a HTA-ra való hivatkozással került szembe. Meglátása szerint a HTA-nak a gyógyító hatású készítmények esetében van szerepe, de a fogamzásgátlók esetében nem látja értelmét: „Az óvszerrel és a fogamzásgátlókkal a terhességet előzöd meg, és nem gyógyítasz. Ezt a fajta megelőzést nem kellene oda sorolni.”

Elmondása szerint az Egészségügyi Minisztériumban egyetlen személy foglalkozik a reproduktív egészséggel. „Ellátja a dolog bürokratikus részét, tologatja papírokat” – ecseteli Irina Mateescu. Ilyen körülmények közt lehetetlenség a romániai családtervezési politikát és stratégiát minisztériumi szinten kialakítani.

„Nincsen senki. El lehet felejteni… Senki nincsen. Ez az igazság”

, vonja le a végkövetkeztetést.

Az Egészségügyi Minisztérium egykori tanácsadója felidézi, hogy neki is nehéz volt kiderítenie, hány aktív családtervezési rendelő van Romániában. Holott szüksége lett volna erre a számadatra, hogy a felújításhoz és felszereléshez is szükséges finanszírozást biztosítson számukra a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR).

Végül a területen dolgozó szakorvosok számára – saját kezűleg – létrehozott WhatsApp-csoport megbeszélései alapján lyukadt ki egy számra. Az Egészségügyi Minisztérium alá rendelt megyei közegészségügyi igazgatóságoktól (DSP) kapott adatok alapján meg egy másikra. A csoport azonban felhívta a figyelmét arra, hogy időközben sok kolléga nyugdíjba ment, vagy a rendelője egyéb okból nem aktív.

A szakemberek magas átlagéletkorát maga is megállapította a videóbeszélgetések során, a telefonban meg gyakran emlegették a „nyugdíjra készülődést”.

Két orvos, akivel mi beszéltünk, már túl volt a nyugdíjkorhatáron. Irina Frunză doktornőt, aki Bákó egyetlen családtervezési rendelőjét működteti, épp aznap interjúvoltuk meg, amikor a munkaviszonya nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítása iránti kérelmét benyújtotta. Ha nyugdíjba megy, nincs ki átvegye a helyét.

A volt egészségügyi minisztériumi tanácsos, Irina Mateescu is megerősíti: évek óta nem szerveztek szakképzést a családtervezés területén.

Camelia Petre, a szebeni Reproduktív Egészségügyi Központ igazgatója még sarkosabban fogalmaz:

„Teljes az érdektelenség. Nem képeztek több szakorvost, sokan nyugdíjba mentek, mások szakterületet változzak. Nemrégiben a kolléganőm is nyugdíjba ment, s már nem engedélyezték, hogy 62 éves kora után maradjon, mert nem látták indokoltnak, hogy az itteni programot és tevékenységet két orvos lássa el. Én 57 éves vagyok most, és boldog leszek, ha kihúzom a 62 éves korig.”

A szükségessége igazolására a nagyszebeni orvos felajánlotta, hogy segít az oltáskampányban. A megyei közegészségügyi igazgatóságon is jelentkezett, hogy segítsen a járványügyi vizsgálatokban. A járvány kiürítette a családtervezési rendelőjét – de a mostani rendkívüli állapot csak az utolsó csepp volt a hatóságok közönyével teli pohárban.

„Néhány éve holtvágányra toltak”

, oglalja össze egyszerűen a helyzetet Camelia Petre.

Irina Mateescu is az a benyomása, hogy a családtervezési rendelőkben dolgozó orvosokat magukra hagyták. Sőt, abban se nagyon hisz, hogy a nemzeti helyreállítási tervben a családtervezési rendelők modernizálásával kapcsolatos célkitűzések meg fognak valósulni, mert a PNRR-t bármikor leállíthatják, ha a mindenkori bukaresti kormány nem hajtja végre pontosan a papíron vállalt terveket.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a családtervezési központokban dolgozó orvosok egy részét szakmailag marginalizálják még a más szakterületeken dolgozó kollégáik és a kórházak vezetői is – például úgy, hogy a rendelőiket nem megfelelő vagy nehezen megközelíthető helyekre költöztették.

Ezeket a szakorvosok a legtöbbször minisztériumtól a megyei közegészségügyi igazgatóságon keresztül kapják a fizetésüket, amely a konzultációk számától függetlenül fix összegű. Ritka kivételt képeznek azok, akik szerződést kötöttek a Országos Egészségbiztosítási Pénztárral ezekre a szolgáltatásokra (mint említettük, mindössze 9 rendelő az egész országból).

A családtervezési központok által nyújtott konzultációk ingyenesek, és a nem biztosított személyek számára is elérhetőek. Emiatt ezek a praxisok nem jövedelmezők, és emiatt – a rendszerben dolgozó orvosok elmondása szerint – egyes kórházi vezetők szemében teherré válnak.

De családtervezési konzultációt a családorvosok és a nőgyógyászok is végezhetnek. Közülük sokan rendelkeznek is ezzel a képesítéssel az alapképesítésük mellett. Csakhogy az ő esetükben meg a probléma az időhiány.

A bákói Frunză doktornő szerint a családtervezési konzultáció esetén épp ez az időtényező jelenti a legnagyobb előnyt: „Ott van előttem a kezelési menetrend, és elmagyarázom neki, hogyan néz ki a szaporítószervük. Nincs az a nyomás, mint a családorvosnál, hogy most gyorsan-gyorsan, mert az ajtód előtt már ott a következő páciens.  (…) Ha látom, hogy nem érti, elmondom még egyszer. Mi a petefészkek szerepe, hogyan működnek… egészen addig, amíg meg nem érti.”

A szakemberrel való megbeszélés hiányának egyik eredménye az egyszerűen a polcról leemelt fogamzásgátló sima gyógyszertári beszerzése. A helyzet ugyanis az, hogy a hormonális kezeléseknek van ugyan hasznuk, de lehetnek mellékhatásaik is.

Fénykép: Octavian Coman

Mint azt a doktornő kifejti: „Hozzám kerülnek, mert vettek valamit a gyógyszertárból kapták, és nem érzik jól tőle magukat, mert vérzéseik vannak, vagy más tüneteik. Vagy a diáklányok – megveszik azt, amit a barátnőjük használ; de lehet, hogy neki jó, neked meg nem.”

Az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának 2020-as jelentése szerint Romániában a tizenéves lányok (15–19 évesek) körében a nemzési arány 36 ezrelék, ami magas az uniós átlaghoz (10 ezrelék) képest. A jelentés arra is rámutat, hogy nincsenek a serdülőkkel való kommunikációba ágyazott reproduktív egészségügyi szolgáltatások.

A családtervezési gyakorlat tanácsadási része olyan helyzeteket is felszínre hozhat, amelyekben a lány a szexuális élete megkezdésére irányuló nyomás alatt áll. Az orvos ilyen esetben le is beszélheti.

„A családtervezés a szexuális visszaélések és az emberkereskedelem megelőzését is jelentheti. Meg azt is jelentheti, hogy később kezdenek nemi életet. Kevesebb fiatalkorú terhességet, kevesebb nemi úton terjedő fertőzést” – hívja fel a figyelmet Irina Mateescu. A volt egészségügyi minisztériumi tanácsos ugyanakkor úgy véli: a döntéshozók féltek attól, hogy mit szól majd a közvélemény.

„A közvélemény számukra csakis a vallási tényezőt, a konzervatív álláspontot jelentette…” – teszi hozzá.

Iuliana Balteș családtervezési szakorvos szerint politikai akaratra van szükség a jelenlegi helyzet kezeléséhez: „Ki kell számolni, mit hozhatna egy ilyen program: kórházi költségmegtakarítást, az anya- és a csecsemőhalandóság csökkenését. A kívánt terhesség gondozott terhesség. A nem kívánt terhesség elhanyagolt terhességet jelent.”

Másrészt a családtervezés nem azt jelenti, hogy nem szülsz gyereket – vonja le a végkövetkeztetést is. „A családtervezés azt jelenti, hogy annyi gyermeket vállalhatsz, amennyit szeretnél, amikor szeretnéd, és biztos vagy benne, hogy minden feltétel adott a felnevelésükhöz. Jobb életminőséget jelent.”