„Mi közük maguknak az én magánpraxisomhoz?”

Az állami kórházak által elutasított, terhességmegszakítást kérő nőket magánklinikákra, magánpraxisokba irányítják át. A nők pedig itt nemegyszer ugyanazokat az orvosokat találják, akik az állami kórházban nem voltak hajlandók biztosítani az egészségügyi szolgáltatást. Ez az állami és a magán közötti szimbiózis az utóbbi időben annyira szorossá vált, hogy 2020-ban Romániában már majdnem minden második igény szerinti terhességmegszakítást magánrendelőben végeztek.

„Mi ilyesmivel nem foglalkozunk. Terhességmegszakítással nem foglalkozunk” – adja értésemre a Suceava megyei fălticeni-i municípiumi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának egyik alkalmazottja. „Próbálkozhat esetleg magánúton.”

Ez a kórház, amely mintegy 25 000 romániai lakost szolgál ki, 2018 óta egyetlen kérésre történő művi terhességmegszakítást sem jelentett.

„Próbálkozhat a kórházunkban dolgozó orvosoknál is… Forduljon a magánrendelőikhez, érdeklődjön azoknál. És akkor mehet ahhoz, amelyik vállalja” – teszi hozzá a suceavai egészségügyi létesítmény válaszához.

Az elmúlt években a magánklinikákon és magánrendelőkben a kívánságra végzett abortuszok száma országszerte a 2017-es 33,1%-ról több mint 47%-ra emelkedett 2020-ra – derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) által velünk közölt adatokból.

2021 első negyedévében 2017 óta először fordult elő, hogy a magánegészségügyi intézményekben több abortuszt végeztek kérésre, mint a közkórházakban: 2056-ot az 1598-hoz képest.

Ez a riport a romániai magán és állami egészségügyi rendszer szoros szimbiózisáról szól – az állami kórházakban kérésre végzett abortuszhoz való hozzáférésről szóló sajtódossziénk kiegészítéseként.

A vizsgálat egy párhuzamos valóságot képét mutatja, ahol ugyanazok az egészségügyi szakemberek, akik az állami rendszerben az abortuszt megtagadják, ezt a magánrendelőikben vagy más magán egészségügyi intézményekben végzik el. Riportunk azt is bizonyítja, hogy a magánszektorban hiányzik az átláthatóság és a jelentéstétel, amire föl a megyei közegészségügyi igazgatóságok (DSP) azonban csak tehetetlenül vonogatják a vállukat.

„A magánszektor nem akar jelenteni. Nekünk pedig nincs eszközünk arra, hogy jelentéstételre kötelezzük őket. Nulla abortuszt jelentenek. De nincs hogy nulla legyen” – fejti ki kérdésünkre egy helyi közegészségügyi intézmény szóvivője.

A tények nyomába eredünk…

A magánszektorban elsősorban kérésre végeznek abortuszt, sebészeti vagy gyógyszeres úton. Például 2020-ban a klinikák és magánpraxisok által országosan bejelentett összesen 8655 abortuszból 7339 volt kívánságra végzett: az összes abortusz csaknem 85%-a.

Ezzel szemben az állami egészségügyi szektorban a kérésre végzett abortuszok az elmúlt években az összes terhességmegszakításnak csak mintegy felét tették ki. Az kérésre történő terhességmegszakítások aránya tovább csökkent 2020-ban, amikor az állami egészségügyi rendszerben végzett összes terhességmegszakítás mintegy egyharmadát tették ki.

A két szektorban a számok alakulása fordítottan arányos az összegyűjtött adatok alapján. Mivel több állami kórház nem hajlandó kérésre biztosítani ezt a szolgáltatást, annál inkább nő a magánszektor részesedése. Mivel a terhességmegszakítás a magánintézményekben drágább, ez a tendencia elsősorban az alacsony jövedelmű nőket sújtja, ugyanakkor a kisközösségekben élők orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférését is korlátozza.

A kérésre végzett abortusz ára magánrendelésen 600-700 lejtől kezdődik a magánklinikák honlapján olvasható árak szerint, de elérheti az 1200 lejt is.

A közkórházak árai jóval alacsonyabbak. Az alexandriai megyei kórházban a helyi érzéstelenítéssel végzett méhkaparás 150 lejbe, a marosvásárhelyiben 100 lejbe kerül. A zilahi megyei kórházban az abortusz árát 500 lejben állapították meg, amely tartalmazza az egynapos kórházi tartózkodás költségét is.

A fălticeni-i municípiumi kórház honlapján felsorolt négy szülész-nőgyógyász orvos közül, akik nem végeznek terhességmegszakítást a kórházban, ketten jelenleg vagy legalábbis a tavaly még magánpraxisukban kínálnak terhességmegszakítási szolgáltatást.

Egyikük, Bogdan Grămadă doktor 2017 és 2020 között minden évben jelentett a suceavai közegészségügyi igazgatóságnak a magánrendelőjében kérésre végzett abortuszt. Erről a Suceava megyei közegészségügyi igazgatóságtól származó adataink vannak. A tavalyi évre vonatkozóan Grămadă doktor 31 kívánságra végzett abortuszt jelentett. Aránylag csekély szám – de még így is nagyobb, mint a megye összes közkórháza által együttesen jelentett 25.

Dr. Lungu magánklinikája, ahol Usruf Wajdy doktor, a fălticeni-i municípiumi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetője dolgozik, csak 2018-ban jelentett a sucevai közegészségügyi igazgatóságnak kérésére végzett terhességmegszakítást. De amikor mi szeptember közepén felhívtuk Dr. Lungu klinikáját, sikerült időpontot foglalnunk Usruf Wajdynál abortuszra.

A recepciós arról is „felvilágosított”, hogy a kérésre történő terhességmegszakítás illegális Romániában.

Alább a párbeszéd.

Dr. Vlad Alexandru Morariu, a fălticeni-i municípiumi kórház igazgatója, akit többször is megkerestünk telefonon, nem volt hajlandó nyilatkozni. Ugyanakkor a kórház egyik nőgyógyásza tévesen szintén azt közölte velünk, hogy Romániában az abortusz illegális az állami kórházakban.

A szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, Usruf Wajdy doktor telefonon megerősítette, hogy a kórházban kérésre nem végeznek abortuszt: „Hogy milyen okból? Vallási. Senki sem csinál!”

„Csak akkor, ha valami terápiás dologról van szó, fejlődési rendellenességekkel kapcsolatos problémákról, de ha csak azért, mert a hölgy nem akarja a terhességet, nem, nem lehet. Nem csinálunk” – szögezi le az orvos.

Usruf doktor később hozzátette, hogy a magánklinikán csak terápiás céllal végez terhességmegszakítást. „És tablettával csinálom, nem méhkaparással.” A magánklinika recepciósa azonban másképpen tájékoztatott.

„Ön engem a magánpraxisomról kérdez. Mi közük maguknak az én magánpraxisomhoz?”

, zárja le a beszélgetést a fălticeni-i municípiumi kórház osztályvezetője.

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint Suceava megyében a magánegészségügyi szektorban egy nagyságrenddel nagyobb arányban végeznek kérésre abortuszt, mint az államiban.

2019-ben például 11-szer több abortuszt jelentettek a megyében a magánklinikák és -rendelők, mint a közkórházak: 77-et az állami és 847-et a magánszektorból.

Az egyik orvos, aki a Suceava megyei sürgősségi kórházban dolgozik, ahol abortuszokat is végeznek, a magánrendelőjéből 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben több abortuszt jelentett a suceavai közegészségügyi igazgatóságnak, mint a megyei kórház: 251-et – szemben a 178-cal.

A Suceava megyei Câmpulung Moldovenesc-i municípiumi kórház 2017 óta nem jelentett abortuszt (se kívánságra végzettet, se terápiás célút).

Mioara Piticar doktornő, a kórház egyetlen nőgyógyászának magánpraxisa a 2017–2019-es időszakban jelentett kérésre történő terhességmegszakítást, mint az a az a Suceava megyei közegészségügyi igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott adatokból kiderül.

„Egyetlen nőgyógyászunk maradt, hát őt nyúzzuk mindennel… Magánrendelője van. A kórháznál nem kaptunk kérést abortuszra, nem másért… Egy orvosnő” – magyarázza Adrian Cosinschi, a kórház ideiglenes ügyvezetője.

Azt mondja, megpróbál több szakorvost találni az ügyelet biztosításához, de „nagy az orvoshiány”.

„A doktornőnek magánrendelője van, és beírja, hogy mikor nem tud jönni. De amúgy nagyrészt nálunk van. Szükségünk is van rá. De házhoz is megy mindenféle szülészeti sürgősség esetén. Nekünk megvan protokollunk az igény szerint abortuszra, megvannak a díjszabás.

De tényleg nem kaptunk ilyen kérést” – fejti ki az ügyvezető.

Suceava nem az egyetlen olyan megye, ahol – a megyei közegészségügyi igazgatóságnak tett jelentések szerint – a magán egészségügyi szektorban több abortuszt végeznek kérésre, mint az államiban.

Beszterce-Naszódon például 2019-ben tízszer annyi igény kérésre történő művi terhességmegszakítást jelentett a magán, mint az állami szektor: 388-at, szemben 38-cal. 2020-ban, a világjárvány első évében a megyében az összes igény szerinti abortusz átkerült a magánklinikákra és a -rendelőkbe; az állami kórházak nulla abortuszt jelentettek (szemben a magánúton végzett 362-vel).

Brassó megyében a közkórházak 2018-ban mindössze 15 kérésre elvégzett abortuszt jelentettek. Ezzel szemben a statisztika szerint a magánrendelőkben 420, azaz 28-szor több abortuszt végeztek.

Konstancán a magán- és az állami szektor adatai közötti eltérés még nagyobb. 2017-ben a közkórházak 38, a magánrendelők és -klinikák 1447 kívánságra végzett terhességmegszakítást jelentettek. A szorzótényező nem kevesebb, mint 38 – a statisztika alapján. De a valóságban még ennél is sokkal nagyobb lehet – tekintettel arra, hogy bár a megyében 50 szülészeti és nőgyógyászati magánrendelő és a szakterülettel foglalkozó 52 gyógyászati intézmény működik, ezek közül egyetlen egy (az Euromaterna) számol be hivatalosan arról, hogy kérésre terhességmegszakítást is végez.

Szilágy megyében 2017 óta az összes kérésre végzett abortuszt magánúton végzik. | Forrás: Szilágy Megyei Közegészségügyi Igazgatóság

De íme még több megye, ahol a magánszektor a vizsgált időszakban felülmúlta az állami szektort: Ilfov, Máramaros, Mehedinți, Szeben, Teleorman, Tulcea, Vrancea, Neamt, Szilágy, Beszterce-Naszód, Bihar és Olt.

Neamțban a 2017-2021 közötti időszakban a közegészségügyi igazgatóság adatai szerint nem jelentettek kérésre elvégzett abortuszt az állami szektorból. Ami azt jelenti, hogy a megyében csak magánúton lehet terhességmegszakítást végeztetni.

A megye legnagyobb kórháza, a Piatra Neamț-i megyei kórház már évek óta nem biztosít kérésre abortuszt. Ezt a döntésüket hivatalos határozattal is megerősítették 2015 nyarán.

Milyen lehetőségei vannak hát a neamți nőknek, ha meg akarják szakítani a terhességet?

Felhívtuk a Neamț megyei romani municípiumi kórházat hívjuk, hogy időpontot kérjünk abortuszra. A mintegy 50 000 lakosú várost ellátó kórház – a megye összes többi kórházához hasonlóan – 2017 óta összesen nulla abortuszt jelentett.

„A mi kórházunkban már nem végzünk terhességmegszakítást. Menjen magánrendelőbe! Trica doktornőhöz. Vagy ahova akar. Mehet Bákóba is, Piatra Neamțra is. Romanban csak Trica doktornő csinál. Itt, a kórház mellett van a magánrendelője”

, tájékoztat telefonon egy egészségügyi szakember.

De Lenuța Trica doktornő – aki a romani kórház alkalmazottja is – magánrendelőjéből sem jelentett kérésre elvégzett abortuszt a neamți közegészségügyi igazgatóságnak a 2019–2021-es időszakban.

Târgu Neamț-i Sf. Dimitrie városi kórház – a suceavai közegészségügyi igazgatóságnak tett jelentései alapján – 2017 óta szintén abortuszmentes.

„Talán nem volt rá igény” – mondja a kórház orvosigazgatója és szóvivője, Larisa Cristina Udrea doktornő.

„A kérésre elvégzett terhességmegszakítás olyan szolgáltatás, amelyet egész évben, munkaidőben, a járóbeteg-ellátás keretében biztosítunk. Nem volt olyan orvosunk, aki megtagadta volna az abortuszt, legalábbis tavaly.”

Mint hozzáteszi, a kórházban 13 kívánságra végzett abortusz volt, de mindegyik gyógyszeres. „A gyógyszereket a páciens vásárolja meg, ultrahangvizsgálatot pedig fizetés ellenében biztosítunk, 30 lejért.”

Ezek az adatok azonban hiányoznak a hivatalos statisztikából. Az orvosigazgató nem tudja megmagyarázni, hogy miért.

Amikor nem hivatalosan hívom a kórházat, hogy terhességmegszakításról érdeklődjem, két lehetőséget ajánlanak.

„Jöjjön el csütörtökön Iovoaia doktornőhöz a járóbeteg-rendelőbe, vagy menjen el a magánrendelőjébe. Egy másik lehetőség Dumitrescu doktor úr magánrendelője. Ő is tud segíteni” – tájékoztat telefonon egy egészségügyi szakember.

Gheorghe Tudose nyugdíjas orvosé azon kevés Piatra Neamț-i magánrendelő egyike, kérésre abortuszt biztosít – és amely szigorúan jelent is a neamți közegészségügyi igazgatóságnak: 346 terhességmegszakítást 2019-ben, 201-et 2020-ban, 68-at az idei év első trimeszterében.

A megyében 29 szülészeti és nőgyógyászati magánklinika működik a közegészségügyi igazgatóság adatai szerint. Ezek közül mindössze három jelentett kívánságra végzett abortuszt a 2017–2019-es időszakban.

„A kórháznak kötelessége ezt az orvosi ellátást biztosítani. Legalább a sokgyermekes nőknek. De sehol se biztosítja” – mondja Tudose doktor, aki korábban a megyei kórházban is dolgozott.

„Úgy gondolom, az osztályvezetőtől függ. Nálunk indokolnod kellett neki, hogy miért nem csinálod meg, és ha valószerű okod volt, valamilyen indokolt mentséged, akkor valaki mást bízott meg. Én úgy gondolom, hogy közkórházként vannak bizonyos kötelezettségeik” – teszi hozzá a nyugdíjas nőgyógyász.

„Szidnak engem, de végül, amikor jön hozzájuk egy ötgyerekes nő, aki ismét terhes, végül csak hozzám küldik, hogy intézzem. De most látom, kicsit lenyugodtak” – meséli a 77 éves orvos. „Hát én még csinálom, mert a páciensek kényszerítenek.”

A megyei kórház nem biztosítja a szolgáltatást, de a kórház néhány orvosa magánúton igen. A kórház egyik nőgyógyásza például a magánpraxisában. De sebészetit nem, hanem csak gyógyszereset – tehát nyolc hétnél rövidebb terhesség esetén.

Ez a helyzet a Szatmár megyei kórháznál is. Bár az egység szülészeti és nőgyógyászati osztályán 12 szakorvos dolgozik, egyikük sem végez abortuszt kérésre – derült ki érdeklődésünkre a kórház hivatalos válaszából.

Amikor nem hivatalosan felhívom a közkórházat, hogy abortuszra kérjek időpontot, a magánutat javasolják.

– Abortuszt szeretne? Azt csak Pop doktor csinál a magánrendelőjében. A kórházban nem csinálnak kérésre abortuszt – közli telefonon egy egészségügyi szakember.

– Miért?

– Azt nem tudom. Mert a doktor urak nem akarnak abortuszt csinálni. Senki sem csinál abortuszt. Csak magánúton.

2013-ban, amikor teherbe esett, Bianca (a személyazonossága védelmében választott álnév) 27 éves volt, még mindig kollégiumi szobában lakott, és épp akkoriban talált állást. Úgy döntött, hogy megszakítja a terhességet.

A iași-i Cuza Vodă szülészeten dolgozó nőgyógyászához fordult. Az intézmény már akkor éve óta nem biztosított kérésre abortuszt.

„Azt mondta, hogy nem tudja megcsinálni, mert nincs rá mód. Nagyon terhelné a lelkiismerete, ha megcsinálná, és nem érezné jól magát. A kórházból senki sem csinált. Egy olyan orvost ajánlottak, aki magánúton végzi. Hozzá mentem” – meséli Bianca.

Csakhogy az az orvos, aki az abortuszt magánrendelőjében végezte, a Cuza Voda alkalmazásában is állt. Az állami szülészeten nem végzett abortuszt, de magánpraxisában igen.

„Még volt ott 5-6 nő ezért. Egyikük se a partnerével” – emlékezik vissza Bianca. Nyomott hagyott benne a tapasztalat: „Nem éreztem azt, hogy az orvos ítélkezne felettem, de azt igen, hogy ítélkezik a helyzet felett… Már megint itt van valaki ebben a helyzetben.”

Az állami és a magán egészségügyi szektor közötti átjárás az abortuszt megelőző szolgáltatások – a szakorvosi konzultáció, az ultrahang és a pszichológiai tanácsadás – esetében is gyakori.

Egyes romániai közkórházak esetében ezek a szolgáltatások kizárólag magánúton érhetők el, és csak magát a sebészeti beavatkozást, a kürettálást végzik a kórházban.

Az alexandriai megyei sürgősségi kórházban például – a hivatalos válaszuk alapján –a terhességmegszakítást kérő nőknek „magán szakrendelő által kibocsátott küldőlevelet kell felmutatni”.

Dumitru Mandoiu doktor, aki a szülészeti-nőgyógyászati osztályon dolgozik, meg is erősíti, hogy a kórházi ultrahangvizsgálatra csak akkor van lehetőség, ha a páciensnek családorvosi küldőlevele van, és egynapos kórházi beutalót állítanak ki számára – vagy marad a magánút. „A legtöbb páciens ezt választja” – tájékoztat.

„Vagyunk néhányan orvosok, akik már nem végzünk abortuszt magánpraxisban. De ha problémás a terhesség, vagy ha nehezebb kürettálásról van szó, akkor magánúton diagnosztizáljuk a pácienst, és a kórházhoz küldjük kürettálásra”

, ismerteti a helyzetet Mandoiu doktor.

A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórházhoz – a kérdésünkre adott hivatalos válaszuk alapján – „nőgyógyász által kiállított papír kell a terhesség korának tanúsítására”.

„A páciensek ezzel az irattal jöhetnek hozzánk. Mindegy, honnan: magánrendelőtől, más kórháztól. Időpontot is kaphatnak a beavatkozásra a küldőlevél alapján az integrált ambulanciánkra” – taglalja a kórház szóvivője, Ana Voichița Pantea.

„Nagyon sok magánrendelő van a megyében. A magánrendelő bocsátja ki a dokumentumot. A kórházon belül nálunk is van egy szülészeti-nőgyógyászati magánrendelő, koncesszióban. Ez a kórháztól függetlenül működik. Nagyon sok páciens attól az orvostól kap küldőpapírt”

, teszi hozzá a szóvivő.

Pantea azt is tisztázza, hogy a sürgősségi kórház az egyetlen Maros megyei közegészségügyi intézmény, amely művi terhességmegszakítást biztosít kérésre. Egyébként csak a magánrendelőknél érhető el ez a szolgáltatás.

A temesvári Pius Brînzeu megyei sürgősségi klinika keretében működő Bega szülészeti kórházban a terhességmegszakítás előtti tanácsadást a kórházzal kötött partnerségi megállapodás alapján egy magánegyesület biztosítja.

A partnerség hivatalosan csak 2017-re nyúlik vissza, de a tanácsadást a gyakorlatban már 2005 óta ez az egyesület tartja.

A Pro Vita Medica nevű egyesületet Cristina Valea doktornő alapította. A helyi sajtóban megjelent cikk szerint ő „az az orvos, aki több mint 700 nőt győzött meg arról, hogy tegyen le az abortuszról”.

A tanácsadást „a telefonközpont helyiségeiben, reggel 8 és 12 óra között” nyújtják – áll a partnerségi megállapodásban.

De a tanácsadás valójában meggyőzési kísérlet, hogy a nő ne végeztesse el a beavatkozást. Ezt maga Marius Craina, a Bega szülészeti kórház osztályvezető főorvosa, a kórház korábbi ügyvezetője mondja.

„Minden páciensnek, aki abortuszra jelentkezik, egy erre kiképzett szakember ad tanácsot. Sok-sok éve gyakoroljuk ezt a módszert, rengeteg előnnyel. Sok nő lemondott az abortuszról, a kürettálásról, miután elbeszélgettek a tanácsadóinkkal” – meséli Craina doktor.

Egyetlen dokumentumban sem szerepel, hogy a tanácsadás hivatalosan kötelező volna. De a gyakorlatban a terhességmegszakítást kérő nőket kötelezik, hogy részt vegyenek rajta.

„Az általunk orvosi szempontból nyújtott tájékoztatáson kívül a páciens azonnal, kötelezően elmegy beszélgetésre a tanácsadóhoz, mielőtt kürettálásra kerülhetne sor” – tájékoztat az osztályvezető.

A Dekrét-napló által feltárt tények az átláthatóság hiányát és a magánrendelésen végzett abortuszok elhallgatását mutatja. A megyei közegészségügyi igazgatóságok tehetetlenül vonogatják a vállukat.

Ami a magánúton végzett terhességmegszakítások számát illeti, a valós számok minden bizonnyal nagyobbak a hivatalosaknál.

A megyei közegészségügyi igazgatóságok adatai azt mutatják, hogy vannak olyan megyék, ahol 2017 óta a magánszektorból kívánságra végzett abortuszt jelentettek. Ilyen például Botoșani, Hunyad és Galați megye. És vannak olyan megyék is, ahol nagyon alacsony számokat jelent a magánszektor: pl. Vâlcea megyében 2017 óta hivatalosan mindössze 28 igény szerinti abortusz volt.

A hatóságok elismerik, hogy ezek a számadatok nem felelnek meg a valóságnak, hanem a valósnál alacsonyabb adatok közlésén vagy az elhallgatáson alapulnak. A helyi egészségügyi intézmények, amelyeknek figyelemmel kellene kísérniük ezeket a közegészségügyi kérdéseket – és reális, hatékony közpolitikákat kellene kialakítaniuk válaszul – tehetetlennek mondják be magukat.

„A magánszektor nem akar jelenteni. Nekünk meg nem áll módunkban rákényszeríteni őket a jelentésre. Nullát jelentenek, de a szám nem lehet nulla” – magyarázza Delia Băda, a Hunyad megyei közegészségügyi igazgatóság szóvivője.

Arad megyében 42 szülészeti és nőgyógyászati magánrendelőből mindössze egy, a Medlife magántulajdonban lévő egészségügyi vállalathoz tartozó Hyperclinica Genesys MedLife – jelentett terhességmegszakítást.

„A terhességmegszakításokat illetően arra gyanakszunk, hogy a tényleges előfordulásnál kisebb számú észlelésről születik bejelentés” – állapítja meg az aradi közegészségügyi igazgatóság igazgatója, Horea Timiș. „A valós szám sokkal nagyobb. A hivatalos statisztika részleges, nem tükrözi a valóságot. Nincs hogy ellenőrizd.”

A Temes Megyei Közegészségügyi Igazgatóság válasza alapján a megyében csak egy klinika jelentett kérésre végzett abortuszt.

Liliana Iordăchescu, a galați-i közegészségügyi igazgatóság szóvivője szerint „nincs olyan jogi keret, amely kötelezné a magánintézményeket arra, hogy az Ön által kért adatokat közöljék a közegészségügyi igazgatóságokkal”.

Valójában a 2006-os miniszteri rendelet értelmében a kórházak és más, ágyakkal rendelkező állami vagy magán egészségügyi intézmények kötelesek negyedévente korcsoportonként jelenteni a kérésre elvégzett abortuszok számát.

A legnagyobb romániai magán egészségügyi vállalatoktól – a Regina Mariától, a Medlife-tól, a Sanadortól és a Medicovertől – is kértünk adatokat. Megkérdeztük, hogy végeztek-e, és ha igen, akkor hány abortuszt végeztek az elmúlt években, hány orvos végzi az eljárást, és hány abortuszt jelentettek a hatóságnak.

A Medlife és a Medicover a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.

A Sanador képviselője röviden lerázott: „Nincs válaszunk a kérdésére.”

És végül íme a Regina Mariának az általánosságok szintjén maradó válasza:

„Hálózatunkban szülészeti terén a legtöbb megkeresés a normál terhességek nyomon követésére, a veszélyeztetett terhességek és a problémás terhességek megmentésére irányul. A nem orvosi okokból történő terhességmegszakítás iránti kérelmek elenyészőek.”

„A Regina Maria Egészségügyi Hálózat szülészeti osztállyal rendelkező kórházaiban vannak olyan szülész-nőgyógyász orvosok is, akik kérésre abortuszszolgáltatást nyújtanak.”

A Bega szülészeti kórház osztályvezetője, Marius Craina úgy véli, hogy a közegészségügyi hatóságot sohasem érdekelte igazán az országos szintű, valós statisztika a magánszektorban végzett terhességmegszakításokról.

„A magánszektorról sohasem készült statisztika. Nagyon sok abortuszt csináltak feketén” – mondja az orvos.

„Amikor előállunk egy-egy statisztikával, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy ez a statisztika igazi, valódi. Magunkat csapjuk be. Semmi értelme, hogy azt mondjam, Temesváron száz abortuszt végeztünk. »Hűha, csak 100 abortuszt végeztek kérésre!« Miközben a valós szám nagyságrendekkel nagyobb” – vonja le a következtetést.